az új tudományos eredményt bemutató diplomamunkákkal szemben támasztott követelmények

 

 

A DIPLOMAMUNKA formája és TERJEDELME

 

A diplomamunkát szövegszerkesztővel kell készíteni, és táblával vagy spirállal bekötve kell beadni. A szöveg betűmérete 12 pontos legyen, ettől a címek, alcímek betűmérete eltérhet. A szöveget másfeles sorközzel „sorkizárás”-sal kell szerkeszteni. A címoldal kivételével az oldalakat számozni kell.

Az ábrákat, táblázatokat sorszámmal kell ellátni, és azokat a megfelelő helyen a szövegbe kell illeszteni. Ez alól kivétel lehet olyan kép, tábla, rajz, nagyméretű táblázat, amely mérete miatt nem illeszthető a szövegbe. Ez külön oldalon, vagy a munka végén mellékletben helyezhető el.

Terjedelmet nem kell külön megadni, mert azt a munka témája döntheti el. Előfordulhat, hogy olyan új területen végzett kutatás eredményeit mutatja be a munka, amelynek csekély a szakirodalmi háttere. Átlagos esetben elvárható, hogy (a hivatkozási lista nélkül) 40-50 oldalon, 20-30 szakirodalmi hivatkozáson keresztül mutassa be a hallgató, hogy a témának szakértője.

 

 

 

A diplomamunka szerkezete

 

A fejezetek listája:

Címlap

Tartalomjegyzék

Rövidítésjegyzék

Bevezetés

Irodalmi áttekintés

A diplomamunka célkitűzései

Anyagok és módszerek

Eredmények

Az eredmények megvitatása

Következtetések

Módszertani munka esetében

Összefoglalás

Irodalom

Köszönetmondás

Mellékletek

 

 

Címlap (fejezetek)

Tartalmazza a címet, a tényt, hogy ez a mű diplomamunka, a hallgató nevét, szakát, a témavezető nevét, beosztását, tudományos fokozatát, a tanszék nevét, ahol a témavezető dolgozik, egyetemünk nevét, és a diplomamunka készítésének évét. Ha külső intézményben irányították a munkát, tüntesse fel a témavezető nevét, munkahelyét és a belső konzulens nevét és tanszékét is.

 

Tartalomjegyzék


Rövidítésjegyzék (ha szükséges)

 

Bevezetés (fejezetek)

Ez a fejezet mutassa be a munka témáját, helyezze el a témát a szaktudományban. Foglalja össze a téma vizsgálatának jelentőségét. Röviden vázolja fel a diplomamunka célját, tartalmát. Ha a munka hipotézist, modellt állít fel, írja le annak lényegét, érvényességét.

 

Irodalmi áttekintés (Szakirodalmi előzmények) (fejezetek)

A téma feldolgozása tartalmazhat történeti áttekintést, de a logikai alapot lehetőleg ne (csupán) a kronológia adja, hanem a tudományterület problémáinak a feldolgozása. Ilyen lehet például különböző, esetleg egymásnak ellentmondó eredmények, megfigyelések, illetve az azokon alapuló elméletek összevetése, értékelése. Fontos, hogy ez ne csak felsorolás legyen, hanem a diplomamunka készítője foglaljon állást a különböző, esetleg ellentmondásos nézetek között. Vagyis a munka legyen egyben diszkusszió is.

A szakirodalom feldolgozásánál ügyelni kell arra, hogy a feldolgozott irodalom ne legyen egyoldalú, a válogatás ne legyen tendenciózus. Ügyelni kell a régi (5 évnél korábbi) és az új publikációk helyes arányaira. Ez az arány szakterületenként változhat, de tükrözi a választott téma időszerűségét. Ha túl nagy (pl. 75 %-nál nagyobb) a régi szakirodalom aránya, az azt mutathatja, hogy a hallgató „vissza-irodalmazott”, azaz főleg publikációk hivatkozásait adta meg, és kevesebb gondot fordított az önálló irodalomkutatásra. Különösen ügyelni kell arra, hogy a dolgozat ne tartalmazzon másodkézből vett hivatkozásokat, azaz a hallgató minden, általa hivatkozott irodalmat (vagy legalább annak összefoglalóját) elolvassa.

Tankönyv, egyetemi jegyzet nem tekintendő szakirodalomnak, az arra való hivatkozás sem fogadható el. (Kivétel lehet, ha a diplomamunka témája egy tankönyv vagy egyetemi jegyzet szakmai értékelése, tartalmának összevetése a téma nemzetközi szakirodalmával.)

A hivatkozási listában szerepelhet viszont szakmai internetes honlap, ha azon keresztül reprodukálhatóan lehet információhoz jutni.

Ez a fejezet tartalmazhat publikációból kivett ábrákat. Ezek aláírásában fel kell tüntetni az ábra eredetét, és az ábrákon lévő feliratok magyar fordítását.

A hivatkozás formája.

A szövegben megadott hivatkozás tüntesse fel:

a)      egy szerző esetén a szerző vezetéknevét és a publikáció évszámát (Smith, 1999)

b)      két szerző esetén mindkét szerző vezetéknevét és a publikáció létszámát (Smith és Kovács, 2000)

c)      kettőnél több szerző esetén az első szerző vezetéknevét „és mtsai”, valamint az évszámot (Smith és mtsai, 2001)

d)      ha több publikáció jelent meg ugyanattól a szerző(k)től az adott évben, az évszám utáni indexeléssel kell egyértelműsíteni a hivatkozást (Smith 1999a, Smith 1999b)

Az irodalmi áttekintés térjen ki a megfigyelt ellentmondásokra, ismerethiányokra, hiszen ezek alapján építheti fel a következő szerkezet mondanivalóját.

 

A diplomamunka célkitűzései (fejezetek)

Ez a fejezet világosan, lehetőleg pontokba szedve fogalmazza meg a munka célkitűzéseit, esetleg térjen ki arra is, hogy milyen módszerekkel kívántak választ kapni a felvetett kérdésekre.

 


Anyagok és módszerek (fejezetek)

A nemzetközi szakirodalomban általánosan elfogadott szabályok szerint sorolja fel a vizsgált anyagokat, mutassa be a kísérlet objektumát.

A módszerek részletezésénél a kísérletek, megfigyelések reprodukálhatósága legyen a szempont. A szakirodalomban gyakran hivatkozásokkal rövidítik ezt a fejezetet, diplomamunkában viszont célszerű a módszer teljes leírása és a hivatkozás megadása is. Így például célszerű egy tápközeg vagy puffer összetételét részletesen megadni.

A vegyszerek leírásánál a triviális név nem elegendő, a pontos szakkatalógusi nevet és a vegyszer gyártóját is meg kell adni. Szükséges lehet a vegyszer tisztasági fokának megadása.

A mérési módszereknél fel kell tüntetni a használt műszerek pontos nevét, típusát, gyártóját.

Külön ki kell térni az alkalmazott statisztikai módszerekre is a mintaszám és a módszer pontos leírásával. Ha a munka jellege ezt nem engedi meg, közölni kell, hogy a munka reprezentatív eredményeket mutat be.

Ha a munka szoftver kidolgozását is igényelte, és az adott szoftver új eredményként könyvelhető el, mellékletként a szöveg végén lehet bemutatni. Ha bonyolultabb számításokat, egyenleteket is tartalmaz, célszerű ezeket is mellékletként leírni.

Terepmunkán alapuló diplomadolgozat esetén ez a fejezet tartalmazza a mintagyűjtő helyek leírását (térképpel), a mintavételi módszereket, a minta tárolásának, feldolgozásának módszereit.

Elméleti munka esetén egy „Módszerek” című fejezet írhatja le azokat az eljárásokat, elméleti módszereket, amelyek az eredmények és megvitatásuk értelmezéséhez szükségesek.

 

Eredmények (fejezetek)

Ebben a fejezetben a hallgató írja le, hogy mi indokolta az adott kísérlet elvégzését, és mutassa be a kísérlet eredményeit táblázatos formában vagy ábrák segítségével. Célszerű, ha ebben a fejezetben nem a kísérletek kronológiája, hanem a munka logikája szabja meg a sorrendet. Ebből következik, hogy az egyes kísérletek közötti logikai kapcsolatokat is le kell írni. Fordítson gondot a hallgató az adatok statisztikai tulajdonságainak bemutatására is.

Az ábrák:

– Lehetnek ábraszerkesztő programmal készíthető vonalas ábrák, grafikonok. Ügyelni kell arra, hogy a feliratok, számok, tengelynevek mérete ne térjen el lényegesen a 12 pontos betűmérettől, azaz olvashatók, láthatók legyenek. Ha az ábra angol (vagy más idegen nyelven írt) feliratokkal készült (mert ebben a formában jelent meg publikációban), javaslom, hogy az ábra maradhasson ebben a formában, az angol (idegen) szavak, jelölések magyar jelentését viszont tartalmazza az ábraaláírás. A vonalak, oszlopok legyenek megfelelően számozva, jelölve, egyértelműen megkülönböztetve egymástól.

– Lehetnek fényképek, képek.

Az ábraaláírások megfelelően részletesek legyenek, azaz a munka különösebb elolvasása nélkül is megérthesse az olvasó, hogy mit mutat be az ábra.

Javaslom, hogy az ábraaláírásokat angolul (esetleg más idegen nyelven) is tüntesse fel a hallgató.

Az ábrákat sorszámozni kell, és azokra a szövegben a sorszám alapján kell hivatkozni akkor is, ha az ábra a megfelelő helyen van a szövegben elhelyezve.

A táblázatok.

Az A4 álló formátumhoz igazodjanak. Kerülni kell a kihajtható nagy táblázatok szerkesztését. Legyen a táblázatnak is címe, az ábraaláíráshoz hasonlóan részletes legyen. A táblázatokat önállóan, az ábráktól független sorszámokkal kell ellátni.

 


Az eredmények megvitatása (fejezetek)

Lehetséges „Eredmények és megvitatásuk” fejezet írása is, de ebben az esetben külön „Következtetések” fejezetet tanácsos írni:

Ezek a fejezetek értelmezzék az eredményeket, de ne legyenek az előző fejezet rövidített összefoglalásai. Hasonlítsák össze a munka eredményeit a korábbi szakirodalmi adatokkal (a megfelelő hivatkozások megadásával). Mutassák meg, hogy az eredmények hogyan egészítik ki a már publikált adatokat. Értékeljék az elért eredmények fontosságát, tudományos újdonságát. Ha lehetséges, dolgozzanak ki hipotézist, elméletet az elért új (és a szakirodalmi) eredmények alapján.

 

Következtetések

 

Ez a fejezet írja le a diplomamunkából levonható általános következtetéseket, illetve ez tartalmazza a fentiekben említett hipotézist, elméletet.

 

Módszertani munka esetében a diplomamunka az irodalmi összefoglalást követően részletes „Módszer” című fejezetet tartalmazzon. Az „Eredmények” című fejezetet „A módszer alkalmazhatósága” fejezet helyettesítheti”. A „Megvitatás” című fejezet hasonlítsa össze az új módszert a korábbiakkal, mutassa be annak előnyeit.

 

Összefoglalás magyarul

 

Maximum 1 oldalon foglalja össze a diplomamunka témáját és következtetéseit.

 

Összefoglalás angolul   (Esetleg más idegen nyelven írt összefoglalás is elfogadható.)

 

 

Irodalom (Hivatkozások jegyzéke) (fejezetek)

Teljes bibliográfia legyen megadva az adott tudományterületen elfogadott szabályok szerint.

Tartalmaznia kell folyóirat esetén:

a)      az összes szerző vezetéknevét és utóneveik iniciáléit

b)      a publikálás évszámát

c)      a cikk teljes címét

d)      a folyóirat címét (lehet az elfogadott rövidítés)

e)      kötetszámot

f)        oldalszámokat

Könyvfejezet esetén:

a)      az összes szerző vezetéknevét és iniciáléját

b)      a publikálás évszámát

c)      a fejezet teljes címét

d)      a könyv címét

e)      a szerkesztő(k) vezetéknevét és iniciáléját

f)        a kiadó nevét, helyét (város)

g)      az ISBN-számot

h)      oldalszámokat („-tól –ig”)

 

Köszönetmondás

Mellékletek